Általános szállítási feltételek

§ 1 Alkalmazási kör

(1) A FISS GmbH (Hauptstraße 8, 73650 Winterbach („fiss”) a Németországban székhellyel rendelkező vállalkozókkal, közjogi jogi személyekkel vagy közjogi különalapokkal folytatott üzleti tranzakciók keretében szállításait és szolgáltatásait kizárólag a jelen Általános Szállítási Feltételek („ÁSZF”) alapján nyújtja, amennyiben az egyes szerződésekben másként nem állapodtak meg. Amennyiben a továbbiakban teljesítésről vagy szolgáltatásokról esik szó, az alatt a fiss által az ügyfél részére nyújtott minden fajta szállítást és szolgáltatást kell érteni.

(2) A fiss nem nyújt szolgáltatásokat a BGB 13. §-a szerinti fogyasztók számára. Az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokkal összefüggésben az ÁSZF minden szerződéskötést megelőző kötelezettségre, valamint minden jövőbeli szerződésre is vonatkozik, még akkor is, ha azokat nem állapítják meg kifejezetten újra.

(3) Amennyiben az ügyfél nem kívánja elfogadni az ÁSZF-et, erről előzetesen írásban köteles értesíteni a fiss-t. Az ügyfél vagy harmadik felek eltérő (vásárlási) feltételeit elutasítjuk. Ennek következtében az ügyfél vagy harmadik felek általános szerződési feltételei akkor sem alkalmazandók, ha a fiss az egyes esetekben külön nem emel kifogást azok érvényessége ellen, vagy ha a fiss hivatkozik egy olyan levélre, amely az ügyfél vagy harmadik fél általános szerződési feltételeit tartalmazza vagy azokra hivatkozik.

§ 2 Fogalommeghatározások

Ezen ÁSZF alkalmazásában a következő kifejezések jelentése a következő

1. A „megrendelés” az ügyfél által a szerződés megkötésére tett kötelező érvényű ajánlat;
2. „Egyedi szerződés”: az ezen ÁSZF alapján egyedi esetben megkötött szerződés;
3. „Alapvető kötelezettség”: a szerződés szempontjából elengedhetetlen kötelezettség, amelynek teljesítése az egyedi szerződés megfelelő teljesítésének előfeltétele, amelynek betartására az ügyfél támaszkodhat, és amelynek elmulasztása veszélyezteti a szerződés céljának elérését.

§ 3 Egyedi szerződés

(1) Az egyedi szerződés, és így az egyedi szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses kötelezettség a fiss megrendelés-visszaigazolásával, hallgatólagos magatartással – különösen akkor, ha a fiss a megrendelést követően megkezdi a szerződés szerinti szolgáltatások nyújtását –, vagy az ügyfél által a fiss kötelező erejű ajánlatának elfogadásával jön létre. A fiss termék- és szolgáltatásleírásai még nem minősülnek kötelező erejű ajánlatnak.

(2) A megrendelőt a megrendelés 14 napig kötelezi.

(3) A fiss fenntartja magának a tulajdonjogot és a szerzői jogot minden, általa benyújtott ajánlatra és költségbecslésre, valamint az ügyfél rendelkezésére bocsátott rajzokra, illusztrációkra, számításokra, prospektusokra, katalógusokra, modellekre, szerszámokra és egyéb dokumentumokra és segédeszközökre. A megrendelő a fiss kifejezett hozzájárulása nélkül nem teheti ezeket az elemeket harmadik felek számára hozzáférhetővé sem formában, sem tartalmukban, nem hozhatja nyilvánosságra, nem használhatja fel saját maga vagy harmadik felek útján, és nem sokszorosíthatja őket. A fiss kérésére a megrendelő köteles ezeket a tárgyakat teljes egészében visszajuttatni a fiss-nek, és megsemmisíteni az elkészített másolatokat, amennyiben azok már nem szükségesek számára a szokásos üzletmenet során, vagy a tárgyalások nem vezetnek szerződés megkötéséhez.

§ 4 A fiss által nyújtott szolgáltatások tartalma

(1) A fiss által nyújtandó szolgáltatások konkrét tartalma az egyes szerződésekből, valamint a szerződéshez megállapodott módosításokból és kiegészítésekből ered.

(2) A fiss jogosult a megállapodott szolgáltatásnyújtástól kis mértékben eltérni, amennyiben ez nem rontja a szolgáltatás minőségét, és az ügyfél számára elfogadható.

(3) A termékleírások, ábrázolások, tesztprogramok stb. teljesítményleírásoknak minősülnek, és nem jelentenek tulajdonságokra vonatkozó garanciát. A garancia csak írásban érvényes. Ezt kizárólag a fiss tulajdonosa vagy kereskedelmi vezetése nyilváníthatja ki hatályosan. A fiss egyéb alkalmazottai nem jogosultak garanciát vállalni.

(4) Amennyiben a fiss által nyújtott szolgáltatások az ügyfél számára ingyenesek, azok nyújtása kizárólag önkéntes alapon történik, és az ügyfélnek nincs igénye a fiss-szel szemben a szolgáltatások folytatására. A fiss fenntartja a jogot, hogy az ingyenes szolgáltatásokat bármikor, előzetes értesítés nélkül megszüntesse.

(5) A fiss szolgáltatásait harmadik feleken keresztül is nyújthatja.

§ 5 Árak, járulékos költségek

(1) A fiss szállításainak és szolgáltatásainak árai az egyedi szerződésből, valamint az esetleges megállapodott szerződésmódosításokból és kiegészítésekből erednek. Egyedi szerződés hiányában az árak az adott szolgáltatásnyújtásról szóló megállapodás időpontjában érvényes árlistából származnak, amely a fiss-től bármikor bekérhető.

(2) A megadott árak nem tartalmazzák a biztosítási, csomagolási, szállítási, be- és kirakodási költségeket, az áruk és szolgáltatások határon átnyúló mozgása során esetlegesen felmerülő adókat, illetékeket és vámokat, a pénzügyi tranzakciók járulékos költségeit, valamint adott esetben a vonatkozó törvényes hozzáadottérték-adót.

§ 6 Fizetés és fizetési késedelem

(1) Eltérő megállapodás hiányában a fiss számláit levonás nélkül, a számla kézhezvételét és az áru átadását követően haladéktalanul kell kiegyenlíteni. Megengedett részszállítás esetén az azonnal számlázható.

(2) Amennyiben előre fizetésben állapodtak meg, a fiss a szolgáltatást kizárólag a fizetés beérkezését követően nyújtja.

(3) Amennyiben az ügyfél az esedékesség napján nem teljesíti a fizetést, az esedékesség napjától kezdve a fennálló összegekre évi 5%-os késedelmi kamat kerül felszámításra; fenntartjuk a jogot, hogy késedelem esetén magasabb kamatot és további kártérítést követeljünk.

(4) Ha az ügyfél késedelemben van, a vonatkozó időponttól kezdve a törvényes kamatláb szerinti kamatot számítunk fel neki. A fiss fenntartja a jogot, hogy a késedelem miatt magasabb kártérítést követeljen.

(5) A fiss jogosult a befizetéseket – az ügyfél eltérő rendelkezései ellenére – először az ügyfél régebbi tartozásaira beszámítani, és tájékoztatja az ügyfelet a beszámítás módjáról. Amennyiben már felmerültek költségek és kamatok, a fiss jogosult a befizetést először a költségekkel, majd a kamatokkal, végül pedig a főköveteléssel szemben beszámítani.

(6) A fizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a fiss rendelkezhet az összeggel.

(7) Amennyiben a fiss olyan körülményekről szerez tudomást, amelyek objektíven kétségbe vonják az ügyfél hitelképességét, különösen ha az ügyfél fizetési moratóriumot hirdet, vagy ha egy beszedési megbízás fedezethiány miatt visszakerül, a fiss jogosult a fennmaradó tartozás teljes összegét esedékessé tenni. A fiss ebben az esetben jogosult előlegfizetést vagy biztosíték nyújtását is követelni.

§ 7 Időpontok, határidők és teljesítési akadályok

(1) A szállítási és teljesítési időpontok vagy határidők megállapodás szerint kötelező érvényűek vagy nem kötelező érvényűek lehetnek. Amennyiben kötelező érvényűek, hatályba lépésükhöz írásbeli formában kell rögzíteni őket. Szállításról szóló megállapodás esetén a szállítási határidők és szállítási időpontok a szállítmányozónak, fuvarozónak vagy a szállítással megbízott egyéb harmadik félnek történő átadás időpontjára vonatkoznak.

(2) A fiss nem vállal felelősséget a szállítás lehetetlenségéért vagy a teljesítés késedelméért, amennyiben azok vis maior vagy a szerződés megkötésekor előre nem látható egyéb események miatt következnek be – ide tartoznak különösen bármilyen jellegű üzemzavarok, az anyagok vagy energia beszerzésével kapcsolatos nehézségek, szállítási késedelmek, sztrájkok, törvényes munkászárlatok, hatósági rendelkezések, illetve a beszállítók általi szállítás elmaradása, hibás szállítása vagy késedelmes szállítása – még akkor is, ha ezek a fiss beszállítóinál vagy azok albeszállítóinál következnek be –, amelyekért a fiss nem felelős. A fiss haladéktalanul tájékoztatja a megrendelőt az ilyen szállítási lehetetlenségről vagy a teljesítés késedelméről.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés értelmében vett események jelentősen megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a fiss számára a szállítást vagy a szolgáltatásnyújtást, és az akadály nem csupán átmeneti jellegű, a fiss jogosult az adott egyedi szerződéstől elállni vagy azt felmondani. Amennyiben az ilyen események átmeneti jellegű akadályokat okoznak, a szállítási vagy teljesítési határidők meghosszabbodnak, illetve a szállítási vagy teljesítési határidők az akadály időtartamával, valamint egy ésszerű újraindulási időszakkal meghosszabbodnak. Amennyiben az akadály két hónapnál hosszabb ideig fennáll, a megrendelő jogosult a még nem teljesített részre vonatkozóan elállni az adott egyedi szerződéstől, vagy azt felmondani, miután ésszerű türelmi időt szabott meg, elutasítás fenyegetésével.

(4) A (3) bekezdés 2. mondata megfelelően alkalmazandó, ha a megrendelő a szerződés megszegésével nem működik együtt, például nem nyújt információt, nem teljesít szállítást, vagy fizetési késedelemben van. Ezekben az esetekben azonban kizárt a megrendelő szerződéstől való elállási vagy felmondási joga.

(5) Amennyiben a szerződő felek utólag olyan egyéb vagy kiegészítő szolgáltatásokról állapodnak meg, amelyek hatással vannak a megállapodott határidőkre, ezeket a határidőket ésszerű időtartammal meg kell hosszabbítani.

(6) A megrendelőnek a § 15. § szerint fennálló jogai (a fiss felelőssége) és a fiss törvényes jogai, különösen a teljesítési kötelezettség kizárása esetén (pl. a teljesítés és/vagy az utólagos teljesítés lehetetlensége vagy ésszerűtlensége miatt), változatlanul fennmaradnak.

§ 8 Az ügyfél által küldött felszólítás és türelmi idő megállapítása

(1) A szolgáltatások további nyújtásának megszüntetése teljesítési problémák miatt (pl. elállás, indokolt felmondás vagy a teljesítés helyett járó kártérítés esetén), valamint a megállapodás szerinti díjnak az ügyfél általi csökkentése esetén minden esetben indoklással és a hiba kijavítására szolgáló ésszerű türelmi idő megadásával kell fenyegetni. A felmondás vagy a csökkentés csak a határidő eredménytelen lejártát követően léphet hatályba. A BGB 323. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a határidő megállapítása elhagyható.

(2) Az ügyfélnek ezzel összefüggésben tett minden nyilatkozata – különösen a felszólítások és a határidő-hosszabbítások – csak írásban hatályos. A türelmi időnek ésszerűnek kell lennie. Az ügyfél által két hétnél rövidebb határidő megállapítása csak különös sürgősség esetén tekinthető ésszerűnek.

§ 9 Beszámítás, visszatartás és átruházás

(1) A megrendelő csak akkor jogosult beszámításra és visszatartásra, ha az esedékes ellenkövetelések jogilag megállapítást nyertek, vitathatatlanok vagy döntésre készek. A megrendelő azonban az (1) bekezdés további feltételei nélkül is

a) akkor is jogosult beszámításra, ha a vevő követelésével kölcsönös kapcsolatban álló fiss-követeléssel kíván beszámítani (pl. a teljesítés elmaradásából vagy késedelemből eredő kártérítési követelés beszámítása a fizetendő díj követelésével szemben),

b) visszatartási joggal is rendelkezik, ha a visszatartási jogot ugyanazon szerződéses jogviszonyból származó viszontkeresetek alapján érvényesíti.

(2) A HGB (Német Kereskedelmi Törvénykönyv) 354a. §-ában meghatározott esetek kivételével a megrendelő a fiss-szel szembeni követeléseit csak a fiss előzetes írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át harmadik felekre.

§ 10 Szállítás, a kockázat átruházása, a költségek viselése, részszállítás

(1) Egyéb megállapodás hiányában minden szállítás a megrendelő kockázatára és költségére történik. A szállítással kapcsolatos további részleteket – például a szállítási hely meghatározását és az INCOTERMS-feltételek rögzítését – az egyes szerződésekben kell szabályozni.

(2) A fiss jogosult részszállításokat teljesíteni, amennyiben a részszállítás a vevő számára a szerződés szerinti rendeltetés keretein belül használható, a fennmaradó megrendelt szolgáltatások szállítása biztosított, és a vevőnek ebből nem származik jelentős többletköltség vagy többletráfordítás (kivéve, ha a fiss vállalja e költségek viselését).

§ 11 Tulajdonfenntartás

(1) Mindaddig, amíg az üzleti kapcsolatból eredő valamennyi követelés (beleértve a kizárólag erre az üzleti kapcsolatra korlátozódó folyószámla-kapcsolatból származó összes egyenlegkövetelést is), amelyre a fiss-nek bármely jogalap alapján jogosultsága van a vevővel szemben, nem teljesül, a fiss-nek a következő biztosítékok illetik meg.

(2) A leszállított áruk a fiss tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az összes biztosított követelés teljes összegét ki nem fizették. Az áruk, valamint az alábbi rendelkezések szerint azok helyébe lépő, tulajdonfenntartás alá tartozó áruk a továbbiakban „tulajdonfenntartás alá tartozó áruk” néven szerepelnek. Amennyiben a továbbiakban az áruk vagy egy tétel értékére történő hivatkozás történik, az alatt a számlaértéket kell érteni; számla hiányában a listaárat, listaár hiányában pedig az objektív értéket.

(3) A megrendelő a tulajdonjog-fenntartás alá tartozó árukat térítésmentesen és körültekintő üzletemberi gondossággal tárolja a fiss számára. Köteles a tulajdonjog-fenntartás alá tartozó árukat megfelelően biztosítani, és kérésre a fiss számára igazolást nyújtani az ilyen biztosításról.

(4) Az ügyfél jogosult a tulajdonfenntartás alá tartozó árukat a szokásos üzletmenet keretében feldolgozni, más tárgyakkal – beleértve az ingatlanokat is – egyesíteni és keverni (a továbbiakban együttesen: „feldolgozás” vagy „feldolgozás”), valamint eladni azokat, amíg a realizáció esete be nem következik (11. bekezdés). Zálogjog bejegyzése és a tulajdonjog biztosítékként történő átruházása nem megengedett.

(5) Amennyiben a tulajdonjog-fenntartás alá tartozó árukat a vevő feldolgozza, a felek megállapodnak abban, hogy a feldolgozás a fiss nevében és számlájára, mint gyártó részéről történik, és hogy a fiss közvetlenül szerez tulajdonjogot, vagy – amennyiben a feldolgozás több tulajdonos anyagából történik, vagy az új termék értéke meghaladja a tulajdonjog-fenntartás alá tartozó áru értékét – az új termék társtulajdonjogát (részleges tulajdonjogát) a tulajdonjog-fenntartás alá tartozó áru értékének és az új termék értékének arányában. Abban az esetben, ha a fiss javára nem következik be ilyen tulajdonjog-megszerzés, és az újonnan létrehozott tárgy ingó tárgy, a vevő már most biztosítékként átruházza a fissre az újonnan létrehozott tárgyra vonatkozó jövőbeli tulajdonjogát vagy társtulajdonjogát az 1. mondatban említett arányban.

(6) A tulajdonfenntartás alatt álló áruk viszonteladása esetén a vevő már most biztosítékként átruházza a fiss részére a vevővel szemben fennálló követelést – amennyiben azonban a fiss társtulajdonos a tulajdonfenntartás alatt álló árukban, akkor kizárólag a társtulajdonosi részesedés arányában. Ugyanez vonatkozik a tulajdonfenntartás alá tartozó áruk helyébe lépő vagy azokkal kapcsolatban egyéb módon keletkező egyéb követelésekre is, például biztosítási követelésekre vagy károkozásból eredő követelésekre elvesztés vagy megsemmisülés esetén.

(7) Amennyiben a vevő a tulajdonfenntartás alá tartozó árukat saját vevője („végfelhasználó”) nevében feldolgozza, már most biztosítékként átruházza a fiss részére azt a követelést, amelyre a szállításért és a feldolgozásért járó ellentételezésként jogosult – azonban kizárólag a fiss társbirtokrészének arányában. Amennyiben a tulajdonfenntartás alá tartozó árukat ingatlannal egyesítik, az átruházott követelés összegét arányosan kell meghatározni a fiss által leszállított, tulajdonfenntartás alá tartozó áruk értékének és a többi egyesített ingó tárgy értékének aránya alapján.

(8) A visszavonásig az ügyfél jogosult a 6. és 7. bekezdés szerint átruházott követelések behajtására. Az ügyfél köteles a biztosított követelés összegéig haladéktalanul továbbítani a fiss részére az átruházott követelésekre befizetett összegeket. Indokolt esetben, különösen fizetési késedelem, fizetési szünet vagy a megrendelő túlzott eladósodottságára vagy közelgő fizetésképtelenségére utaló indokolt jelek esetén a fiss jogosult visszavonni a megrendelő behajtási jogosultságát. A fiss továbbá jogosult arra, hogy előzetes figyelmeztetés és ésszerű fizetési határidő megállapítása, valamint annak eredménytelen lejárta után nyilvánosságra hozza a biztosítékként történő átruházást, realizálja az átruházott követeléseket, és megkövetelje a vevőtől, hogy a végfelhasználók felé is nyilvánosságra hozza a biztosítékként történő átruházást. A 3. mondat szerinti fontos ok fennállása vagy a 4. mondat szerinti határidő eredménytelen lejárta esetén az ügyfél köteles a fiss számára rendelkezésre bocsátani azokat az információkat, amelyek szükségesek jogai érvényesítéséhez a végfelhasználóval szemben, valamint átadni a szükséges dokumentumokat.

(9) Amennyiben harmadik felek – különösen lefoglalás útján – hozzáférnek a tulajdonfenntartás alá tartozó árukhoz, a megrendelő köteles azonnal tájékoztatni őket a fiss tulajdonjogáról, és erről értesíteni a fiss-t is, hogy a fiss érvényesíthesse tulajdonjogait. Amennyiben a harmadik fél nem áll módjában megtéríteni a fiss számára az ezzel összefüggésben felmerült bírósági vagy peren kívüli költségeket, az ügyfél felel a fiss felé azokért.

(10) A fiss felszabadítja a tulajdonfenntartás alá tartozó árukat, valamint az azokat helyettesítő tárgyakat vagy követeléseket, amennyiben azok értéke a biztosított követelések összegét több mint 10%-kal meghaladja. A felszabadítandó tárgyak kiválasztása ezután a fiss-t illeti.

(11) Amennyiben a fiss a vevő szerződésbe ütköző magatartása – különösen fizetési késedelem – esetén eláll a szerződéstől (teljesítési esemény), a fiss jogosult a tulajdonjog-fenntartás alá tartozó áruk visszaszolgáltatását követelni.

§ 12 A vizsgálati és hibaértesítési kötelezettség

(1) A megrendelő köteles az árut a szállítás után haladéktalanul megvizsgálni, és amennyiben hiba tárul fel, azt haladéktalanul írásban jelentenie köteles számunkra, a hiba tüneteinek pontos leírásával, amennyiben ez a szokásos üzletmenet keretében megvalósítható. A nyilvánvaló hibákat minden esetben az átvételtől számított 5 munkanapon belül írásban kell bejelenteni, az ellenőrzés során nem feltűnő hibákat pedig a felfedezésüktől számított ugyanazon időtartamon belül. A megrendelőnek a használat megkezdése előtt alaposan tesztelnie kell az árucikk minden lényeges funkcióját.

(2) Az (1) bekezdés a hibás teljesítésért való felelősség keretében a vevőhöz beérkező későbbi szállítmányokra is vonatkozik.

(3) Ha a vevő elmulasztja a bejelentést, az árut jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a hiba a vizsgálat során nem volt felismerhető.

(4) Ha egy ilyen hiba csak az átadás után derül ki, az erről szóló értesítést a felfedezést követően haladéktalanul meg kell tenni; ellenkező esetben az árut e hiba tekintetében is elfogadottnak kell tekinteni.

(5) Amennyiben a fiss csalárd módon eltitkolt egy hibát, vagy garanciát vállalt a teljesítés minőségére vonatkozóan, a fiss nem hivatkozhat a fenti rendelkezésekre.

§ 13 Anyagi hibák

(1) Az áru rendelkezik az egyedi szerződésben leírt, megállapodott minőséggel, alkalmas a szerződésben előfeltételezett, illetve egyébként szokásos használatra, és rendelkezik az ilyen típusú árukra jellemző minőséggel.

(2) Az anyagi hibákra vonatkozó igények kizártak különösen az alábbi esetekben

a) használt áruk szállítására vonatkozó adásvételi szerződés esetén;

b) a fiss által nyújtott olyan szállítások és szolgáltatások esetében, amelyekért a megrendelő nem köteles ellenértéket fizetni, különösen a képzés és az oktatás;

c) a megállapodott minőségtől való csupán jelentéktelen eltérések, valamint a használhatóság csupán jelentéktelen korlátozásai;

d) olyan károsodások, amelyek abból erednek, hogy a vevő vagy a vevő által megbízott harmadik fél az árut helytelenül tárolta, szállította, szerelte be, üzemeltette vagy használta, változtatásokat vagy módosításokat hajtott végre az áruon, alkatrészeket cserélt ki, vagy az eredeti előírásoknak nem megfelelő fogyóeszközöket használt, amennyiben ez nem a fiss hibájából történt;

e) a 12. § szerinti szerződéses vizsgálati vagy hibabejelentési kötelezettség megszegése;

f) a német kereskedelmi törvénykönyv (HGB) 377. és 381. §-a szerinti, a hibák ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozó törvényes kötelezettség megsértése;

g) olyan hibák, amelyekről a vevő a szerződés megkötésekor már tudott; amennyiben egy hiba a vevő súlyos gondatlansága miatt maradt rejtve előle, a vevő csak akkor érvényesítheti az e hiba miatti jogait, ha a fiss a hibát csalárd módon eltitkolta, vagy garanciát vállalt a termék minőségére;

h) külföldre történő szállítás vagy szolgáltatás esetén, valamint abban az esetben, ha az árukat a Német Szövetségi Köztársaság területén kívül történő viszonteladásra vagy felhasználásra szánják, amennyiben az áruk megsértik a műszaki szabványokat, jogi vagy egyéb hatósági előírásokat, amelyek a vevő országában vagy a Német Szövetségi Köztársaságon kívüli más olyan területen érvényesek, ahol az árut viszonteladásra vagy felhasználásra szánják, és amelyekről a fiss nem tudott, illetve nem is kellett volna tudnia; a fiss nem köteles a külföldi jogi szabályozás részleteit vizsgálni.

(3) Az ügyfél köteles támogatni a fiss-t a hibák elemzésében és a hibajavításban azáltal, hogy konkrétan leírja a felmerülő problémákat, a fiss-t átfogóan tájékoztatja, valamint biztosítja a fiss számára a hibajavításhoz szükséges időt és lehetőséget.

(4) A hibát a fiss saját belátása szerint orvosolja, akár a helyszínen, akár a fiss üzlethelyiségében elhárítja a hibát, akár hibátlan árut szállít. Hiba esetén legalább három javítási kísérletet el kell fogadni.

(5) Az áru hibás voltának vizsgálata érdekében a fiss saját belátása szerint

a) az árut vagy annak egy részét javítás és az azt követő visszaküldés céljából el kell küldeni a fiss-nek; kerülni kell a postaköltség-terheletlen vagy nem megfelelően bérmentesített küldeményeket, mivel a fiss nem fogadja el az ilyen küldeményeket;

b) a fiss szerviztechnikusa az ügyféllel való előzetes egyeztetés után az ügyfél telephelyén, helyszínen végzi el a javítást.

(6) A vizsgálathoz és a későbbi teljesítéshez szükséges költségeket – különösen a szállítási, utazási, munka- és anyagköltségeket, valamint adott esetben a leszerelési és felszerelési költségeket – a fiss viseli vagy téríti meg a törvényi előírásoknak megfelelően, amennyiben ténylegesen hiba áll fenn. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a költségek emelkednek, mert az áruk a rendeltetési helytől eltérő helyen találhatók. Amennyiben a vevő által bejelentett hiba nem állapítható meg, vagy a működési zavarért a fiss nem felelős, különösen a (2) bekezdés d) pontja szerint, a vevő viseli a fiss költségeit a megállapodás szerinti vagy szokásos árak szerint, kivéve, ha a hiba hiánya a vevő számára nem volt felismerhető.

(7) Amennyiben a fiss által leszállított, más gyártók által előállított termékekben olyan hibák merülnek fel, amelyeket a fiss licencjogi vagy ténybeli okokból nem tud orvosolni, a fiss saját belátása szerint érvényesíti a hibával kapcsolatos igényeit beszállítójával szemben, vagy azokat átruházza a vevőre. A jelen 13. § szerinti, a fiss-szel szembeni hibajogok a hibajogok vevőre történő átruházása esetén csak annyiban állnak fenn, amennyiben a fiss beszállítójával szembeni, fent említett hibajogok jogi érvényesítése sikertelen volt anélkül, hogy ez a vevő felelősségét vonná maga után, vagy például fizetésképtelenség miatt reménytelen. A jogvita ideje alatt a vevőnek a fiss-szel szemben fennálló vonatkozó hibajogi igényeinek elévülési ideje felfüggesztésre kerül. A fiss megtéríti a vevőnek a költségtörvények szerint megtéríthető jogvitával kapcsolatos költségeket, amennyiben azok a vevő és jogi képviselői a körülmények alapján szükségesnek ítélték, és azok nem téríthetők meg a fiss beszállítójától.

(8) A jelen 13. § szerinti, a vevő jogaira vonatkozó kizárások és korlátozások nem alkalmazandók, amennyiben a fiss csalárd módon járt el, vagy garanciát vállalt a termék minőségére vonatkozóan.

(9) A fiss felelősségét a hibából eredő károkért és a hiábavaló kiadások megtérítéséért a 15. § (A fiss felelőssége) szabályozza.

§ 14 Jogi hibák

(1) A fiss garantálja, hogy az árukra a Német Szövetségi Köztársaság területén nem vonatkoznak harmadik felek jogai. A fiss kizárólag a Német Szövetségi Köztársaság területén köteles ellenőrizni az ütköző ipari tulajdonjogokat vagy harmadik felek egyéb szellemi tulajdonjogait.

(2) Külföldi szállítás esetén, valamint amennyiben az árut a Német Szövetségi Köztársaság területén kívül történő viszonteladásra vagy felhasználásra szánják, a harmadik felek üzemjogával vagy egyéb szellemi tulajdonjogával összeütköző jogi hiba csak akkor áll fenn, ha a fiss erről a szerződés megkötésekor tudott vagy tudnia kellett volna.

(3) Jogi hibák esetén a fiss szavatosságot vállal arra, hogy – a fiss saját belátása szerint – az árut úgy módosítja vagy kicseréli, hogy az már ne sértse harmadik felek jogait, de az áru továbbra is teljesítse a szerződésben megállapodott funkciókat, vagy licencszerződés megkötésével biztosítja a vevő számára a használati jogot.

(4) A megrendelő köteles haladéktalanul írásban értesíteni a fiss-t, amennyiben harmadik felek tulajdonjogokat (pl. szerzői jogokat, védjegy- vagy szabadalmi jogokat) érvényesítenek az árukra vonatkozóan. A megrendelő felhatalmazza a fiss-t, hogy a harmadik féllel fennálló vitát kizárólag önállóan bonyolítsa le. Amennyiben a fiss él ezzel a felhatalmazással, a megrendelő a fiss hozzájárulása nélkül saját kezdeményezésére nem ismerheti el a harmadik fél igényeit. A fiss ekkor saját költségén védi magát a harmadik fél követelései ellen, és megtéríti a megrendelőnek az e követelések elleni védekezéssel kapcsolatos minden szükséges költséget, amennyiben azok nem a megrendelő kötelességszegő magatartásán alapulnak (pl. az áruk szerződésbe ütköző használata).

(5) A 13. § (2) bekezdés e) és f) pontja, valamint a (6), (7), (8) és (9) bekezdések megfelelően alkalmazandók.

§ 15 A fiss felelőssége

(1) A fiss kártérítési felelőssége – függetlenül a jogalapoktól (pl. teljesítés lehetetlensége, késedelem, hibás vagy helytelen szállítás vagy teljesítés, szerződésszegés és károkozás) – a jelen 15. § (A fiss felelőssége) szerint korlátozott, amennyiben a felelősség a fiss részéről felmerült hibát feltételez.

(2) A fiss egyszerű gondatlanságból eredő felelőssége kizárt, kivéve, ha alapvető kötelezettség megszegéséről van szó. Ilyen alapvető kötelezettség megszegése esetén a fiss egyszerű gondatlanságért való felelőssége a szerződés megkötésekor előre látható és a szerződésre jellemző károkra korlátozódik. A fiss azonban egyszerű gondatlanságért legfeljebb az egyes szerződésekben megállapított felelősségkorlátok összegéig felel.

(3) Súlyos gondatlanság esetén a fiss felelőssége a szerződés megkötésekor előre látható és a szerződésre jellemző károkra korlátozódik.

(4) Amennyiben a fiss kötelezettségszegése olyan szállításokra és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket a fiss önként és térítésmentesen nyújt az ügyfélnek (pl. ajándék, kölcsön vagy ingyenes üzleti szolgáltatás keretében, valamint puszta jóindulatból), az egyszerű gondatlanságért való felelősség teljes egészében kizárt. Amennyiben a fiss a szerződés megkötését követően műszaki információkat vagy tanácsokat nyújt, és ezek az információk vagy tanácsok nem tartoznak a fiss által szerződésben vállalt szolgáltatási körbe, azok nyújtása ingyenes, és kizárt minden felelősség a gondatlanságból eredő téves információk vagy tanácsok tekintetében.

(5) A jelen 15. §-ban (A fiss felelőssége) foglalt felelősségkizárások és -korlátozások megfelelően vonatkoznak a hiábavaló kiadások megtérítésére irányuló igényekre is.

(6) A jelen 15. §-ban (A fiss felelőssége) foglalt felelősségkizárások és -korlátozások ugyanolyan mértékben vonatkoznak a fiss szerveire, jogi képviselőire, alkalmazottaira és egyéb helyetteseire is. Hasonlóképpen, hibás szállítás vagy szolgáltatás esetén ezek a rendelkezések azoknak a beszállítóknak a javára is vonatkoznak, akiktől a fiss a hibás szállítást vagy szolgáltatást részben vagy egészben beszerezte.

(7) A jelen 15. §-ban (A fiss felelőssége) foglalt korlátozások nem vonatkoznak a fiss felelősségére szándékos magatartás, élet, testi épség vagy egészség megsértése, csalárd szándék, garancia vállalása, illetve a termékfelelősségi törvény szerinti igények esetén.

§ 16 Elévülés

(1) Az elévülési idő

a) az anyagi hibákból vagy jogi hibákból eredő, az elállásból vagy az árcsökkentésből származó díj visszatérítésére irányuló igények esetében az elállásról vagy az árcsökkentésről szóló, hatályos nyilatkozat benyújtásától számított egy év; az elállás vagy az árcsökkentés csak akkor hatályos, ha azt a b) pontban meghatározott határidőn belül, anyagi hibák esetén, illetve a c) pontban meghatározott határidőn belül, jogi hibák esetén nyilvánítják ki;

b) egy év az olyan anyagi hibákból eredő igények esetében, amelyek nem az elállásból vagy a csökkentésből származó ellenérték visszatérítését érintik;

c) két év a joghibákból eredő, de az elállásból vagy az árcsökkentésből származó ellenérték visszatérítését nem célzó igények esetében; amennyiben azonban a jogi hiba egy harmadik fél kizárólagos jogában áll, amely alapján a harmadik fél az ügyfélnek átadott tárgyak átadását vagy megsemmisítését követelheti, a törvényes elévülési idő alkalmazandó;

d) két év, amennyiben a díj visszatérítésére, kártérítésre vagy hiábavaló kiadások megtérítésére irányuló igény nem anyagi vagy jogi hibán alapul.

(2) Eltérő egyedi szerződéses rendelkezés hiányában az elévülési idő az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben a törvényi rendelkezéseknek, különösen az alkalmazandó hibafelelősségi jogszabályoknak megfelelően, a d) pont esetében pedig attól az időponttól kezdődik, amikor a megrendelő tudomást szerzett a követelést alapozó körülményekről, vagy tudomást kellett volna szereznie azokról. b) és c) pontja esetében a törvényi rendelkezéseknek, különösen az alkalmazandó hibafelelősségi jogszabályoknak megfelelően, a d) pont esetében attól az időponttól kezdődik, amikor a megrendelő tudomást szerzett a követelést alapozó körülményekről, vagy súlyos gondatlanság nélkül tudomást kellett volna szereznie azokról.

(3) Az elévülési idő legkésőbb a BGB 199. §-ában meghatározott maximális határidők lejártával kezdődik.

(4) A fentiek ellenére a törvényi elévülési rendelkezések az alábbi esetekben alkalmazandók

a) a súlyos gondatlanságból eredő kártérítési és hiábavaló kiadások megtérítésére irányuló igények, valamint a § 15. § (7) bekezdésében meghatározott esetek esetében,

b) a BGB 438. § (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott esetekben a hibából eredő igények esetén,

c) a bérleti szerződés felmondását követő költségtérítési igények esetén, valamint

d) az (1) bekezdésben említetteken kívüli valamennyi igény tekintetében.

§ 17 Titoktartás, titoktartási kötelezettség megsértése esetén fizetendő szerződéses bírság, adatvédelem

(1) A Megbízó vállalja, hogy minden bizalmas információt szigorúan bizalmasan kezel, és azokat kizárólag az egyedi szerződés teljesítése céljából használ fel.

(2) Titkos információnak minősül az üzleti kapcsolatból származó minden olyan információ, amelyet a fiss kifejezett kérésének és/vagy az egyes esetek körülményeinek megfelelően titokban kell tartani.

(3) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki, illetve már nem terjed ki azokra az információkra, amelyekről bizonyíthatóan

a) a nyilvánosságra hozatal előtt már ismertek voltak vagy általánosan hozzáférhetők voltak a nyilvánosság számára, vagy a nyilvánosságra hozatal után váltak ismertté vagy általánosan hozzáférhetővé a nyilvánosság számára az ügyfél közreműködése vagy hibája nélkül, vagy

b) az ügyfél számára már az értesítés előtt ismertek voltak, vagy azokat később egy harmadik fél hozta a tudomására a titoktartási kötelezettség megsértése nélkül,

c) amelyeket az ügyfél a közléstől függetlenül fejlesztett ki,

d) kötelező hatósági vagy bírósági határozat, illetve kötelező jogszabályi rendelkezések miatt nyilvánosságra kell hozni, amely esetben elegendő, ha az ügyfél alapos vizsgálat után ésszerűen feltételezhette az ilyen közzétételi kötelezettséget; az ügyfélnek előzetesen tájékoztatnia kell a fiss-t a kényszerű közzétételről, amennyiben ez jogszerű, és a közzétételt a szükséges mértékre kell korlátoznia.

(5) A titoktartásra vonatkozó fenti rendelkezéseket a szerződés felmondása nem érinti, és azok határozatlan ideig érvényben maradnak. Az egyéb, titoktartásra vonatkozó jogi kötelezettségek változatlanul fennmaradnak.

(6) Az ügyfél köteles betartani a jelenleg hatályos adatvédelmi előírásokat.

§ 18 Közlések és nyilatkozatok

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a BGB 126b. §-a szerinti írásbeli forma (pl. e-mail és fax) elegendő, ugyanakkor elengedhetetlen a szerződés rendes teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok és értesítések hatályosságához. Azok a nyilatkozatok azonban, amelyek a szerződéses jogviszonyt módosítják, megszüntetik vagy más módon átalakítják (pl. felmondási értesítések), illetve amelyek esetében a jelen ÁSZF vagy a jogszabály kifejezetten ezt írja elő, írásban kell, hogy készüljenek (BGB 126. §), amely esetben a határidő betartásához elegendő a távközlési úton történő továbbítás, amennyiben a címzett a lehető leghamarabb megkapja az eredeti írásbeli nyilatkozatot. A 2. mondat szerinti írásbeli forma követelménye az írásbeli forma követelmény alóli lemondásra vonatkozó megállapodásra is vonatkozik.

(2) Egy e-mailt – ellenkező bizonyításig – a másik féltől származónak kell tekinteni, ha az e-mail tartalmazza a feladó nevét és e-mail-címét, valamint a feladó nevének feltüntetését az üzenet végén.

§ 19 Záró rendelkezések

(1) Jelen ÁSZF, valamint az azok alkalmazásával megkötött valamennyi egyedi szerződés kizárólag a Német Szövetségi Köztársaság jogának hatálya alá tartozik. Az ENSZ nemzetközi áruk adásvételéről szóló egyezménye (CISG) alkalmazása kizárt; az ENSZ nemzetközi áruk adásvételéről szóló egyezményének kötelező erejű rendelkezései (különösen a CISG 12., 28. és 89. cikkét, valamint az azt követő cikkeket) ez alól kivételt képeznek.

(2) Amennyiben az ügyfél kereskedő, közjogi jogi személy vagy közjogi különalap, illetve nincs általános joghatósága a Német Szövetségi Köztársaságban, a jelen ÁSZF figyelembevételével megkötött egyedi szerződésekkel kapcsolatos valamennyi jogvita tekintetében kizárólagos joghatósági hely a fiss székhelye. Ezen felül a fiss által az ügyfél ellen indított jogi eljárásokra bármely más törvényes bírósági illetékesség vonatkozik. A kizárólagos bírósági illetékességre vonatkozó kötelező jogszabályi rendelkezéseket ez a szabályozás nem érinti.

(3) Amennyiben a megrendelő kereskedő, közjogi jogi személy vagy közjogi különalap, a teljesítési hely a fiss székhelye, amennyiben az egyedi szerződés másként nem rendelkezik.

(4) Amennyiben az ügyféllel a jelen ÁSZF alapján megkötött egyedi szerződésben hiányosságok szerepelnek, úgy kell tekinteni, hogy e hiányosságok pótlására azok a jogilag hatályos rendelkezések kerültek megállapításra, amelyeket a felek – ha tudtak volna a hiányosságról – az egyedi szerződés gazdasági céljainak megfelelően megállapítottak volna.