Az elválasztó dobokat automatizált melegkamrás öntőcellákban használják a cinköntvények elválasztására a betöltőcsövektől és a túlfolyó anyagtól. A szerszámból eltávolított öntvénycsomót a forgó dobba szállítják, ott mozgatják, majd különálló anyagrészekként ürítik ki.
Az elválasztó dob egy ismétlődő kézi műveletet integrál az automatizált alkatrészáramlásba. Úgy kell konfigurálni, hogy a betöltőcsövek és a túlfolyások leváljanak, miközben maguk az öntvények – amennyire lehetséges – szabályozott módon haladnak át a dobon.
Az elválasztás nem önálló művelet. Az átadási pozíciónak, a bemeneti nyílásnak, a dob mozgásának és a kiürítésnek össze kell hangolódnia a kinyerő egységgel, a szállítóberendezéssel és a következő gyártási folyamattal.
Az elválasztási folyamatot az öntvénycsoportok szabályozott relatív mozgása hozza létre a forgó dob belsejében. A lehető legnagyobb forgási sebesség nem feltétlenül a leghatékonyabb beállítás.
A rendszer megvásárlása előtt valós mintadarabok vagy releváns alkatrészadatok alapján kell megvizsgálni, hogy a meglévő öntőcsatorna-konfiguráció alkalmas-e a mechanikus dobos elválasztásra.
A vékony bordák, a hosszú kiugrások, a látható felületek vagy az érzékeny funkcionális területek más alkatrészekkel való érintkezés révén feszültségnek lehetnek kitéve. A dobnak ezért nemcsak el kell választania az öntvénycsoportot, hanem megfelelő mozgási teret is kell biztosítania az öntvény számára.
Az alkatrész tömege, valamint az öntvény, az öntőcsatorna és a túlfolyók közötti méretarány befolyásolja a forgás és az esés során keletkező erőket. A dob hajtását és belső geometriáját ennek megfelelően kell kialakítani.
A dobba történő kezdeti átvitel és az azt követő kiürítés terhelést gyakorolhat a felületekre és a vékonyfalú területekre. Az átviteleket ezért a lehető legszabályozottabban kell végrehajtani, és megfelelő csúszdákat vagy szállítószalagokat kell használni.
A dobnak képesnek kell lennie a keletkező alkatrészmennyiség befogadására anélkül, hogy az öntvénycsoportok felhalmozódnának vagy blokkolnák a következő gépi ciklusokat. Ezért a bemenetet és a kiürítést is figyelembe kell venni az átbocsátási képesség értékelésekor.
A gyártó és a gyártási év önmagában nem elegendő a műszaki feladat meghatározásához. A döntő tényezők az öntvénycsomó, a szükséges szétválasztási művelet, a rendelkezésre álló hely és a meglévő automatizálási rendszerbe való integráció.
Az eredményt mind az automatizálás, mind az alkatrészminőség szempontjából értékelni kell.
Több állomás működik együtt az anyagadagolástól a minőség-ellenőrzésig. Az elválasztó egység összeköti az öntvények kivételét a későbbi alkatrész-kezeléssel.
A dob testén kívül a hajtásrendszert, a csapágyakat, a biztonsági berendezéseket, az átadási pontokat és a tényleges szállítási terjedelmet is értékelni kell.
Ellenőrizze a dobhéjat, a hegesztéseket, a bemeneti és kimeneti nyílásokat, az emelőket, valamint az esetleges szűrő- vagy szeparáló elemeket kopás, deformáció és sérülés szempontjából.
A lerakódások vagy éles élek zavarhatják az alkatrészek áramlását és károsíthatják az öntvényeket.
Ellenőrizze a csapágyakat, a támasztó- és vezetőgörgőket, a tengelyeket és a rögzítési pontokat, hogy nincs-e bennük játék, szokatlan zaj vagy egyenetlen működés.
A szabálytalan forgás kopásra, helytelen beállításra vagy a dob testének sérülésére utalhat.
Jegyezze fel a motor teljesítményét, a hajtóművet, a láncokat, az ékszíjakat, a tengelykapcsolókat, a fékeket és a kenési pontokat.
Ha a fordulatszám állítható, dokumentálni kell a frekvenciaváltót, a paraméterkészleteket és a megengedett szabályozási tartományt.
Ellenőrizze, hogy a rendszer tartalmaz-e adagolócsatornákat, garatokat, alkatrészszállító szalagokat, beöntőcsatornákat, gyűjtőtartályokat vagy egyéb átszállító alkatrészeket.
A magasságoknak, szélességeknek és szállítási pozícióknak meg kell felelniük az új öntőcellának.
Vizsgálja meg a kapcsolószekrényt, a kezelőszerveket, a motorvédelmet, az érzékelőket, a vészleállítót, a burkolatokat, az ajtókat és a reteszeléseket.
A biztonsági funkciókat újra kell értékelni, amikor a berendezést beépítik az új, teljes rendszerbe.
Dokumentálja a teljes tömeget, a méreteket, a súlypontot, az emelési pontokat és az esetleges szállítási szakaszokat.
Az új telephelyen újra össze kell hangolni az alapot, az igazítást, a csatlakoztatott terhelést, a biztonsági területet és az átadási pontokat.
Állapotuktól függően a használt szeparáló dobokat mechanikusan megvizsgálhatjuk, megtisztíthatjuk, felújíthatjuk és az új anyagáramhoz igazíthatjuk. A műszaki megvalósíthatóság a dob kialakításától, az öntvénytől és a szükséges automatizáltsági szinttől függ.
A FISS támogatja a megfelelő szeparáló egység kiválasztását és műszaki kialakítását az öntvénycsoport, az alkatrészméretek, az átbocsátási teljesítmény, a dob mérete, a bemenet, a kimenet és a meglévő forrókamrás automatizálás alapján. Ha jelenleg nincs megfelelő használt rendszer, a projekttől függően alternatív vagy gyári új megoldás is mérlegelhető.
Berendezések eladása esetén a FISS támogatást nyújt az egyes szeparáló egységek és a komplett forrókamrás öntőcellák állapotfelmérésében, dokumentálásában és nemzetközi értékesítésében. A közvetítői tevékenység és a nemzetközi értékesítés mellett a projekttől függően a FISS általi közvetlen vásárlás is szóba jöhet.
