Ugrás a fő tartalomra Ugrás a kereséshez Ugrás a fő navigációhoz
Számtalan projektből szerzett tapasztalat
Kezdjük együtt!
Mi mások vagyunk. Mi jobbak vagyunk!
Gyors és közvetlen kapcsolat
Ajánlat
Ugrás a kezdőlapra

Gravitációs kokillaöntés vagy nagynyomású öntés? A megfelelő eljárás kiválasztása

Gravity and high-pressure casting comparison with original FISS photographs and typical process-selection factors.
FISS Tudástár · Eljárásválasztás

Gravitációs kokillaöntés vagy nagynyomású öntés? A megfelelő eljárás kiválasztása

Mindkét eljárás során a fém újrafelhasználható fém öntőformába kerül, és mindkettőt szokás fémformaöntésnek nevezni. A hasonlóság azonban itt véget ér. Gravitációs kokillaöntésnél a fém saját súlyánál fogva áramlik a formába, nagynyomású öntésnél pedig egy dugattyú nagy sebességgel és nagy nyomással préseli be. A két eljárás közötti választás meghatározza az alkatrész kialakítását, a szerszámberuházást, az elérhető minőséget és a szükséges géptípust. Ez a cikk összehasonlítja a két eljárást, és bemutatja, mikor melyik a célszerű.

Röviden

Mi a fő különbség?

A gravitációs kokillaöntés (más néven állandó formás öntés) során a bevont fém kokillát öntéssel töltik meg, gyakran billentéssel szabályozva az áramlást. A formatöltés lassú, a falak jellemzően vastagabbak, homokmagok is alkalmazhatók, és az öntvények általában hőkezelhetők. A nagynyomású öntés a fémet nagyon rövid idő alatt juttatja a formába, ami vékony falakat, finom részleteket és rövid ciklusidőt tesz lehetővé, ugyanakkor nagyobb gépeket és drágább szerszámokat igényel.

A gravitációs kokillaöntés nem homoköntés: a kokilla állandó forma, amelyet számos öntvényhez újra felhasználnak, míg a homokformát minden öntés után szétbontják.

Fogalmak

A fogalmak tisztázása

Az öntészeti szakkifejezések régiónként eltérnek, ami az ajánlatkérések és árajánlatok során félreértésekhez vezet. A brit szóhasználatban a jelző nélküli „die casting” általában nagynyomású öntést jelent, a „gravity die casting” pedig a gravitációs kokillaöntést. Észak-Amerikában ugyanezt a gravitációs eljárást többnyire „permanent mold casting” néven ismerik. Németül „Kokillenguss” a neve.

Három gyakran összekevert eljárás
Eljárás Forma A fém bejutása
Homoköntés Elvesző homokforma, minden öntés után szétbontják Öntéssel, gravitációval
Gravitációs kokillaöntés Állandó fém kokilla, igény szerint homokmagokkal Öntéssel, gravitációval, gyakran billentéssel
Nagynyomású öntés Állandó acél öntőszerszám tolókákkal és kilökőkkel Dugattyúval, nagy sebességgel és nagy nyomással besajtolva

A kisnyomású öntés a kettő között helyezkedik el: szintén állandó formát használ, de azt alulról, gáznyomással tölti meg. Ez önálló eljárás saját gépekkel, ezért itt részletesen nem foglalkozunk vele.

Gravitációs kokillaöntés

Hogyan működik a gravitációs kokillaöntés?

A kokillát előmelegítik, és tűzálló kokillabevonattal (simítóval) látják el. A bevonat hőszigetelő réteget képez a fém és a forma felülete között, befolyásolja a fém hűlési sebességét, és segíti az öntvény kiemelését. Az olvadt fémet beöntőtölcsérbe öntik, ahonnan az elosztócsatornákon és tápfejeken keresztül jut a formaüregbe. Billenő gépeken a kokilla öntés közben elfordul, így a fém nyugodtabban és kisebb turbulenciával áramlik be. A dermedés után a kokilla kinyílik, és az öntvényt kiveszik; az esetleges homokmagokat ezt követően ütik ki.

Gépek és berendezések

A gravitációs kokillaöntés kézi működtetésű kokillákkal is végezhető, a sorozatgyártás azonban általában gravitációs kokillaöntő gépeken történik, amelyek nyitják és zárják a formafeleket, mozgatják a magokat, billenő kivitelben pedig a kokillát is elforgatják. A gépek viszonylag könnyűek, mivel nem kell nagy fémnyomásnak ellenállniuk. Az öntés történhet kézzel vagy automatizáltan, például robotos merítőkanállal.

Jellemző alkatrészek

Jellemző példák a hengerfejek, gyűjtőcsövek, szivattyú- és szelepházak, futóműalkatrészek és szerelvények. Az alumíniumötvözetek dominálnak, de rézötvözeteket, például sárgarezet is öntenek állandó formába, többek között szaniter szerelvényekhez.

Nagynyomású öntés

Miben különbözik a nagynyomású öntés?

Nagynyomású öntésnél (HPDC) a fémet hidraulikusan működtetett dugattyú préseli a formába, vagy hidegkamrás töltőkamrából, vagy melegkamrás hattyúnyakból. A formát a nagy fémnyomásra méretezett záróegység tartja zárva, ezért a nagynyomású öntőgépek jóval nehezebbek. A formát tűzálló bevonat helyett formaleválasztó szerrel permetezik. A hidegkamrás és melegkamrás gépek közötti különbségeket a Hidegkamrás vagy melegkamrás? című cikk, a formatöltés fizikáját pedig a Formatöltés és vákuum című cikk ismerteti.

Összehasonlítás

Gravitációs kokillaöntés és nagynyomású öntés egymás mellett

Minőségi összehasonlítás; a tényleges értékek az alkatrésztől, az ötvözettől és az üzemtől függnek
Szempont Gravitációs kokillaöntés Nagynyomású öntés
Formatöltés Gravitációval, lassan, billenthető Dugattyús besajtolás nagyon rövid idő alatt
Falvastagság Jellemzően vastagabb falak Vékony falak és finom részletek is lehetségesek
Magok Fém- és homokmagok, összetett üregek is kialakíthatók Fémmagok és tolókák; az alámetszések korlátozottak
A formafelület kezelése Tűzálló kokillabevonat Formaleválasztó szer permetezése minden ciklusban
Hőkezelés Általában lehetséges Hagyományos alkatrészeknél korlátozott
Felület és tűrések Jó, a bevonat textúrája látszódhat Nagyon jó felület, szűk tűrések
Ciklusidő Viszonylag hosszú Rövid
Gép- és szerszámberuházás Alacsonyabb Magasabb
Gazdaságos sorozatnagyság Kis- és közepes sorozatok Közepes és nagyon nagy sorozatok
Döntési szempontok

Melyik eljárás illik az Ön alkatrészéhez?

A gravitációs kokillaöntés általában akkor előnyös, ha

  • a falak közepesen vastagok vagy vastagok, és a keresztmetszetek változnak
  • a belső csatornákhoz homokmagok szükségesek
  • az alkatrészt hőkezelni vagy hegeszteni kell
  • az éves darabszám nem indokolja egy nagynyomású öntőszerszám beszerzését
  • rézötvözetek alkalmazása szükséges

A nagynyomású öntés általában akkor előnyös, ha

  • a falak vékonyak, a felületek nagyok
  • nagy darabszám és rövid ciklusidő szükséges
  • a szűk tűrések csökkentik a forgácsolási igényt
  • cink- vagy magnéziumötvözetek alkalmazását tervezik
  • hőkezelés nem szükséges, vagy speciális technológiai útvonalat alkalmaznak
Egyeztessen öntészeti szakértővel

Ezek tendenciák, nem szabályok. Egy áttervezéssel az alkatrész az egyik eljárásból átkerülhet a másikba, például a falvastagság módosításával vagy egy homokmag tolókával való kiváltásával. A tervezés, az öntöde és a szerszámkészítő korai egyeztetése általában megtérül.

GYIK

Gyakran ismételt kérdések

Ugyanaz a gravitációs kokillaöntés, mint a homoköntés?

Nem. Mindkettő a gravitációt használja, de a homoköntés elvesző homokformával dolgozik, míg a gravitációs kokillaöntés állandó fém kokillával. Kokillában is alkalmazhatók homokmagok, ami olykor félreértésekhez vezet.

Használható nagynyomású öntőgép gravitációs öntésre?

Nem. A két eljárás eltérő berendezéseket igényel: a gravitációs kokillaöntő gépek a kokilla mozgatását és billentését végzik, míg a nagynyomású öntőgépek a besajtolóegység és egy nagy tömegű záróegység köré épülnek.

Miért választják gyakran a gravitációs kokillaöntést sárgarézhez?

A rézötvözetek olvadáspontja magas, ami nagy igénybevételt jelent a nagynyomású öntés besajtoló elemei és szerszámai számára. Számos sárgaréz alkatrész esetében a kokillában végzett gravitációs öntés bevált gyártási út.

Eljárásokat hasonlít össze?

A FISS mindkét eljáráshoz kínál használt gépeket.

Akár a gravitációs öntés, akár a nagynyomású öntés felé mutat az alkatrésze, a FISS segít áttekinteni a megfelelő használt gépeket és a vásárlás előtt tisztázandó kérdéseket.